"Húsvétvasárnap ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását. Ehhez a naphoz is munkatilalom kapcsolódott: nem sepertek, nem főztek, nem hajtották ki és nem fogták be az állatokat. Már a 10. század óta húsvéti szertartásnak számít a sonka, bárány, kalács, tojás, bor megszentelése a templomban."
Ahonnan én jöttem ezeket a szép szokásokat nem ismerték, így nagy örömmel vettem amikor az anyósom felajánlotta, hogy húsvét vasárnap reggelén a mi sonkánkat is elviszi a templomba szenteltetni. Tőle tudom , hogy a kosárkát szép hímzett, vagy horgolt terítővel kell letakarni......és rá a rózsafüzér.......ami a Katolikus Egyházban az imádság egyik közkedvelt tartozéka.
Bizony-bizony azóta más sok telet megértünk.....és az én drága anyósom ma reggel is.....mint eddig minden évben .....megjelent a kis kerékpárjával........s vitte a mi sonkánkat is a templomba.
"A húsvéti bárány Jézust jelképezi. A tojás az élet, az újjászületés, a családi összetartás jelképe. A magyar néphagyomány szerint a családnak együtt kellett elfogyasztani a húsvéti tojásokat, így ha eltévednének az életben mindig hazatalálnak. A sonka a paraszti élet gazdasági és kultikus rendje szerint vált jellegzetes húsvéti étellé. Sok helyen használták mágikus célokra a szentelt ételek maradékait: a kalács morzsáját a az állatoknak adták, hogy sok tojást tojjanak, jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. A sonka csontját kivitték a földekre, vagy a gyümölcsfákra akasztották a jó termés reményében. Máshol pedig tűzbe vetették a maradékot, hogy a túlvilágiaknak is jusson a szentelt ételből."
Időközben a Mama is megérkezett......megyek........közösen elfogyasztjuk a szentelt sonkát, tojást, kalácsot......annak reményében, hogy még sokáig örülhetünk egymásnak.......szeretetben, békességben.........s ha eltévednénk is.......mindig hazataláljunk szeretteinkhez.
Mindenkinek szép Húsvét vasárnapot és jó étvágyat a reggelihez!
